Avagy végre megvalósult.
Évek óta, de mondjuk konkrétabban tavaly nyár óta furdal a gondolat, hogy mi lenne, ha beszereznék egy sous vide(röviden szuvid) szettet. Hogy mi ez arra ott a googli, én most nem írnék róla oldalakat, jó és kész, nekem meg kell egy ilyen! :) Karácsonyra akartam végül meglepni magam vele, ez akkor nem jött össze, de februárban megtörtént az elhatározás. Annyit azért érdemes hozzátenni, hogy itthon 100e Ft felett mérik a dolgot és akkor még nem biztos, hogy szettről beszélünk. Érdemes körbenézni külföldön is. Ebay, amazon lehet befutó. Angliában és Németországban is árulnak megbízható alap szetteket sacc/kb 60-65e Ft-ból megvan a dolog. A szett tartalmaz egy "lassú főző gépet" 6l-es medencével, egy vákuumozót meg némi speciális zacskót. Annyit kell még tudni, hogy ha egyszerre akar valaki megetetni egy nagy társaságot vagy az egész családot és nem logisztikázza ki az adagokkal, akkor ezek a gépek kicsik lesznek. Pont. De kezdetnek tökéletes, ha tetszik lehet menni felfelé, mint ahogy már én most tudom, mi a következő gép...;)
Az első próbálkozás egy szép érlelt marharostélyos volt. Nem lett tökéletes, hiszen van mit kísérletezni a szuvid géppel és eljárásokkal, de már akkor látszott, hogy a mendemondák igazak. 28 órát volt 56 C-on a gépben a kis marha, majd rostlapon kapott egy kérget, köretnek pedig amerikai káposztasalátát csináltam hozzá. A hús omlós és zamatos volt, nyoma sem volt vízveszteségnek, kiszáradásnak. A vákuum előtti, alatti fűszerezésen kell csiszolni, pl. elkövettem a hibát, hogy a piacon frissen megjelent medvehagymást is beleraktam a zacskóba. Hiába szép, hiába imádom 30 órát nem bír a hús mellett.
Marha után, úgy gondoltam nézzük meg mit lehet kezdeni a zöldségekkel és mondjuk a csirkemellel. Lényeges különbség, hogy utóbbiakat pár órán át kell csak szuvidolni ellenben a marha egész napos wellness programjával. Nem akartam túlcifrázni a dolgot így csak gyökérzöldségeket vettem a zöldségesnél, sárga és fehér répa valamint zeller került a zacskóba egy kis vaj, só, bors, kakukkfű, chili társaságában. 1 órát kaptak 84 C-os vízben, majd maradtak újabb 2,5 órát a 71 fokos vízben a hús mellett.
A csirkemellet megmostam, megmerítettem forrásban lévő vízben, majd ment egy órára a hűtőbe egy 10%-os sóoldat fürdőben. Ez fontos, pusztuljanak a bacik, főleg a szalmonella veszély nagy a csirke esetében. A pác itt sem túl bonyolult: fokhagyma, bors, pici tejföl, mustár, rozmaring, kakukkfű, bazsalikom, egy pici almaecet (só nem kell, abban pancsolt egy órát) és már mehet is a zacsiba. 71 fokon 2,5 órát volt a vízben.
Először a zöldségek mentek a serpenyőbe (10 perccel a hús "lejárta" előtt vettem ki) egy kis vaj és méz társaságában épp, hogy picit megkaremelizálódjanak. Amint ez megvolt már jöhetett is a csirkemell. Pici házi libazsírt forrósítottam majd azon kérgeztem körbe a húst. Fura így látni a csirkemellet, hogy nincs összeesve, gyakorlatilag akkora mint amikor megvettem. A kérgezés után pici pihi a vágódeszkán, közben a hús levéből mártást csináltam, jó sok kakukkfű, egy kevés vaj, tejföl ment bele, majd összeforraltam. A végén a lapról levéve egy pici liszt került bele, majd egy habverővel simára kevertem. A végeredmény ez lett:
A csirke omlós, szaftos, nincs kiszáradva, egészen más mint amit eddig itthon valaha is készítettem. Azt kell mondjam minden konyhában helye van egy szuvid gépnek. :)
Idővel írok a többi próbálkozásról, talán magáról a gépről is, a vákuumozóról biztos, mert az egy játék, mindent le akar vákuumozni az ember, ami keze vagy a hűtő közelébe kerül :)
